királynék fogsága, 1386. szept. 4.-1387. jún. 4.: I. (Nagy) Lajos király (ur. 1342.-1382) anyjának (→Erzsébet, Piast) és leányának, Mária királynőnek (ur. 1382-95) fogsága Gomnec várában (Kőrös vm.). -  A rendek nem akarták elismerni a Vág és a Duna közötti országrész elzálogosítását a morva hg-eknek (1385), melyért Mária kirnőt és Erzsébet anyakirnét okolták. Garai Miklós (nádor 1375-85) tanácsára 1386. VII. végén Erzsébet  és Mária csekély kísérettel elindult a délvidéki lázongás lecsillapítására. IX. 4: Kaproncáról követet küldtek Velencébe, s hajókat kértek a terjedő lázadás leverésére. Innen a Garavárba (Valkó vm.) igyekvő kirnékat a lázadó Horváti János utolérte (→Horváti-párt lázadása), kíséretüket megtámadta, vezetőiket (Forgách Balázst, II. [Kis] Károly gyilkosát és Garai Miklóst) lefejeztette. A kirnékat Gomnec várába (Kőrös vm.) vitték. Forgách és Garai fejét Nápolyba, II. (Kis) Károly özvegyének küldték azzal, hogy László fiát küldje Mo-ra, hogy kir-lyá koronázhassák. Az özvegy a fogoly kirnékat kérte zálogul. Erre a tengerparti Novigrádba szállították őket. Itt 1387. I. 16: Erzsébet anyakirnét (leánya, Mária szemeláttára) →Palisnyai János auránai perjel megfojtatta, testét a várat ostromló velenceiek közé dobatta (II. 9: temették el Zágrábban). (Luxemburgi) Zsigmond brandenburgi őrgr. I-II: Mária kiszabadítására hadat vezetett Szlavóniába, de Gomnec várát nem tudta bevenni. Losonci István szörényi bán (1387-88) Berekszónál (Temes vm.), IV-VI: ifj. Garai Miklós macsói bán (1387-90) Cserög váránál (Szerém vm.) legyőzte a lázadókat, s kiűzte őket Szerém, Valkó és Pozsega vm-ből. VI. 4: Frangepán János a velencei hajók támogatásával Novigrádot Mária kirnővel együtt Palisnyai Jánostól azzal a föltétellel vette át, hogy Palisnyai Boszniába távozhat. Mária Nonába, VI. 15: Zenggbe utazott, VII. 5: Zágráb közelében találkozott a III. 31: m. kir-lyá koronázott férjével, Zsigmonddal (ur. 1387-1437). 88

Horváth M. II:272. - Kerékgyártó 1875:210. - MTK I:228. - Mályusz 1984:20.